Cikkek a vízről – Érdekes írások, tények, adatok a vízzel kapcsolatban.

 

A víz az úr – Háromezer eurós büntetést kap, aki ivóvízzel mos autót

Mi lehet keményebb még az olajválságnál is? Közel az idő, amikor az ivóvíz ára csak az aranyéhoz lesz mérhető, és háborút, népvándorlást válthat ki a készletek szűkössége. A jövő kihívása s egyben üzlete rejlik a különleges erőforrás kiaknázásában. (Olvassa el a Heti Válasz írását Facsinay Kinga tollából!)

Autómosás ivóvízzel

Autómosás ivóvízzel

Ma még csak az energiakérdéssel foglalkozik a világ, de egy-két évtized múlva már megszokott látvány lesz, hogy olaj helyett vizet szállítanak a tankhajók a világ kiszáradóban lévő területeire – állítják egyes szakértők, akik világméretű vízválságot vizionálnak 2030 körülre. Az Amerikai Tudományos Akadémia szerint a föld felszíne 400 éve nem volt ilyen meleg, mint most, és csak az elmúlt száz évben egy fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ez pedig már alapvető változásokat idézhet elő a világ vízkészleteiben. A felmelegedés azzal a hatással is jár, hogy az esős területek esősebbeké, a szárazak szárazabbá válnak, így aszály és árvíz egyszerre sújtja a földrészeket. Tudósok szerint a mostani klímaváltozás néhány évtizeden belül kétmilliárd embert érintő vízhiányhoz és a földön élő fajok 20-30 százalékának kipusztulásához vezethet.

Harc a “kék aranyért”

A vártnál gyorsabban súlyosbodó vízhiánynak csak részben oka a felmelegedés: a növekvő népesség és a túlfogyasztás is vészes mértékben apasztja a készleteket. Kész őrültség – véli Rob Oates, a World Wildlife Fund vezetője -, hogy a fejlett államokban háztartási célokra, tisztításra, mosásra használják el az ivóvíz nagy részét. Nem a víz kevés, hanem a vele való gazdálkodási módszerek a roszszak – állítja a World Water Council jelentése. Ha a pazarlás folytatódik, akkor például Spanyolország területének harmada sivataggá válhat a nem is olyan távoli jövőben.

E században az aranynál is drágább víz lesz a fő politikai feszültségforrás – jósolják ezek alapján az ENSZ szakértői. Néhány évtizeden belül a fejlett világ egyes országaiban is korlátozásokat vezethetnek be, és a borúlátóbb forgatókönyvek szerint megindulhat egy újabb népvándorlás: a szomj halál szélén álló fejlődő országokból milliók özönlik el az észak-európai és észak-amerikai térséget.

Víz Világnapja március 22.

Víz Világnapja március 22.

Míg korábban sok háború az olaj miatt robbant ki, nem zárható ki, hogy a következőt a Közel-Keleten már a víz miatt vívják meg. A Níluson ma tíz ország osztozik több-kevesebb sikerrel, de növekszik köztük a feszültség, akárcsak a Tigris és az Eufrátesz folyók térségében; itt Törökország olyan gátakat épített, melyek Szíria és Irak ellátását veszélyeztetik. Afrikában 46 olyan országot tartanak számon, ahol a vízért folytatott vetélkedés még 2025 előtt erőszakos konfliktusba torkollhat. Háború törhet ki Kína, India, Pakisztán vagy Délkelet-Ázsia térségében is, mivel a rablógazdálkodás következtében nemsokára kimerülnek a készletek.

Jöhet a víztőzsde?

A vízkészlettel értelmesebben kell gazdálkodni – szögezi le a Heti Válasznak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A vízben gazdag országok pedig megállapodásokat köthetnek a készletek megosztásáról a szomjazó államokkal. Már ha hajlandók erre: Kanada például eddig sem igen rajongott a vizére ácsingózó amerikaiak (a szárazságtól szenvedő Colorado és Kalifornia állam vagy Las Vegas) ajánlataiért.

El lehet képzelni, hogy a konfliktusokkal terhelt Közel-Keleten ez mennyire járható út. A jómódú országok segélyekkel is enyhíthetnek a szárazság által sújtott államok helyzetén, de az utóbbi időben csökkent az erre való hajlandóságuk.

Miután a gazdagabb országokban a felhasznált víz 20-40 százalékát pocsékolják el értelmetlenül, az első, könnyen végrehajtható lépések közé tartozik a víztakarékos csaptelepek, zuhanyfejek és WC-öblítők elterjesztése. Ez azonban még kevés: valószínűbb, hogy az igazán nagy pénzt a víztisztítási, -kezelési technológiák fejlesztésébe kell beleölni. Valójában az egész emberiséget el lehetne látni vízzel, de a sólepárlók, ionizátorok, ultraszűrők alkalmazása rengetegbe fog kerülni. Csakúgy, mint a szennyvíz újrahasznosítása vagy az antarktiszi jégtömbök szállítása a Közel-Keletre. A vízválsággal kapcsolatos fejlesztések költsége globálisan hatezer milliárd dollárra tehető a következő három évtizedben. A kérdés az, hogy ki fizeti meg ennek az árát.

A magántőke már felfigyelt a hiányban rejlő lehetőségekre: a befektetési szektorban csak “kék aranyként” emlegetett termék piacát 460 milliárd dollár értékűre becsülik. Miután a következő években a víz olyan stratégiai erőforrássá válik, mely jelentősen drágulni fog, a vízgazdálkodásba történő befektetés nagy megtérüléssel kecsegtet. Az érdeklődés már most is jelentős: kimondottan a vizes cégek értékpapírjait követi nyomon a Palisades Water Index, a Dow Jones U. S. Water Index, az S & P 1500 Water Utilities Index vagy az ISE-B&S Water Index. A víziközmű cégek egyébként jól muzsikáltak az elmúlt években: tíz év alatt csaknem ötszörös pluszt könyvelhettek el az ebbe a szektorba fektetők.

Vízdíjak a földön

Az ivóvíznek egyre nagyobb az értéke!

S vajon mikor hallgathatjuk a víz hordónkénti áráról szóló tőzsdei híradásokat? Talán hamarabb, mint gondolnánk: többen azért támogatnák az árupiaci megjelenést, mert nagyobb takarékosságra fogná a fogyasztókat, éppúgy, ahogy a szén-dioxiddal való kereskedelem is a kibocsátás csökkentésére sarkallja az országokat. A határidős kereskedés elindításához azonban még számos akadályt kell elhárítani, így még jó néhány év eltelik addig, amíg a víz is felbukkanhat az olaj és a többi árupiaci szereplő mellett.

Az üzleti körök érdeklődése nem áll meg a vízzel való kereskedésnél. A magántőke a pazarlást fékező elosztás és készletgazdálkodás címén a víziközmű-szektor privatizálását követeli. A folyamat az Egyesült Államokban már akkora lendületet vett, hogy a lakosság 33,5 százaléka kapja magántulajdonban lévő szolgáltatótól a vizet. A bolíviai vízháború viszont rámutat ennek veszélyeire: az ottani kormány a kilencvenes évek végén egy külföldi konzorciumnak engedte át az egyik vízszolgáltató vállalatot. A lakóknak törvényben tiltották meg, hogy a folyókból, patakokból vizet merítsenek, és még az esővizet sem gyűjthették össze. Ugyanakkor a kormány a magánbefektetőnek évi 16 százalékos extrahasznot garantált. Ekkor tízezrek vonultak az utcára, és összecsaptak a rendőrökkel; végül a tiltakozók győztek, és a kormánynak vissza kellett vonnia a privatizációt. Nem véletlen, hogy nemcsak álmodozók, hanem számos szakember is ingyenes vagy olcsón elérhető közjóvá, sőt emberi alapjoggá tenné a tiszta vizet.

Elkerülhetetlen a víz drágulása

A jövőben mi is lehetnénk olyan helyzetben, mint ma az olajsejkek: Magyarország gazdag vízkészlettel rendelkezik, hisz a hazánk területén átfolyó évi átlagos vízmennyiség (120 milliárd köbméter) egy lakosra vetített értéke világviszonylatban is kiemelkedő. A kedvező adottságokat azonban csak akkor lehet kihasználni, ha a vízbő időszakok feleslegét korlátozás nélkül tárolni lehetne a szükséges időre. A klímaváltozás tükrében a magyar vízgazdálkodást is újra kell gondolni, és a Vásárhelyi-tervet is át kell értékelni, mert az nem gondoskodik a vizek megtartásáról, csak az árvizek elvezetéséről. Ma még nem kell számolni azzal, hogy – mint Barcelonában – háromezer eurós büntetést kap az, aki ivóvízzel mos autót vagy tölti fel a kerti medencét, de ahogy hazánk éghajlata közelít a mediterránhoz, várható, hogy egyre gyakrabban lesz vízkorlátozás.

Miután a víz ára a rendszerváltás után folyamatosan nőtt, a nyolcvanas évekhez képest 30-40 százalékkal fogyasztunk kevesebbet. Az újabb áremelés azonban így is elkerülhetetlen: az EU irányelve szerint a vízdíjba a szolgáltatás fedezete mellett bele kell számítani az amortizáció és az újrapótlás költségeit is. A tagállamoknak 2011-ig kell az új árképzési rendszert kialakítaniuk, ami középtávon akár 50 százalékos díjemelkedést is okozhat.

Emelkedő vízdíj

Emelkedő vízdíj

A drágulás irányába hathat a hazai állami víziközmű-szolgáltatók privatizációja, melyre egyre több jel utal. A tavaly elfogadott új vagyontörvény értelmében ugyanis a szolgáltatások jelentős hányadát lefedő öt jelentős regionális víziközmű kikerült a tartósan állami tulajdonban maradó javak köréből – mondja lapunknak Ányos József, a Magyar Víziközmű-szövetség elnöke. Sőt, a Gyurcsány Ferenc kormányfő által meghirdetett Új tulajdonosi program második ütemében egy, a vízi közműveket tömörítő állami társaság is szerepel, tehát kisbefektetők is vásárolhatnak majd “vizes” részvényeket. A szakemberek többsége legszívesebben azt mondaná, hogy a víz stratégiai ágazatként maradjon nemzeti tulajdonban, de a mai világban nem lehet reális cél, hogy távol tartsák a külföldi tőkét a közművek üzemeltetésétől. Az úthengert nehéz megállítani, de a Pénzügyminisztériummal már tárgyalásokat kezdtek arról, hogy az állam az összes közüzemi szolgáltatás magánosítása tanulságainak levonásával készítse elő a tőkebevonást. Ezért azt szorgalmazzák, hogy a parlament még a privatizáció előtt fogadja el a víziközműtörvényt a vagyon üzemeltetésének feltételeiről, a szolgáltató kötelezettségeiről és a díjképzésről.

TÉNYEK ÉS ADATOK a vízről

  • A föld felszínének kétharmadát víz borítja, több mint 97 százaléka sós.
  • A 2,5 százaléknyi édesvíz kétharmada jégben, kis részben hóban, fagyott állapotban található, és ez csak drága olvasztással változtatható vízzé.
  • A rengeteg vízből kevesebb mint egyszázaléknyit lehet közvetlenül felhasználni. Ennek közel háromnegyedét a mezőgazdaság és az állattenyésztés, hetedét pedig az ipar fogyasztja el.
  • Egy csésze kávé előállításához 140, egy kiló gabonáéhoz ezer, egy kiló rizséhez 1400, egy kiló marhahúséhoz pedig 13 ezer liter vízre van szükség.
  • Emberi használatra az édesvízkészlet tizede marad. Ez elegendő volna minden egyes ember igényeinek kielégítésére, de egyenlőtlenül oszlik el a föld felszínén.
  • Az amerikai földrészen található a földi édesvízkészlet 40 százaléka (Kanada birtokolja az édesvízkincs 25 százalékát).
  • Ázsiában él a világ népességének 60 százaléka, ám csak a vízmennyiség 36 százaléka jut nekik.
  • Egy embernek évente egy köbméter ivóvízre van szüksége. Személyes szükségleteire további száz, egy évre elegendő ételmennyiség előállításához pedig ezer köbméter vizet használ el.
  • Észak-Amerikában és Japánban az egy lakosra jutó napi vízfelhasználás 350 liter. Európában 200, a szub-szaharai országokban 10-20 liter jut egy főre naponta. Egy európai zuhanyzásából egy gambiai egy hónapig elél.
  • 1,1 milliárd embernek már ma sem jut tiszta ivóvíz.
  • 2,6 milliárd ember él megfelelő szennyvízelvezetés nélkül.
  • A legborúlátóbb forgatókönyv szerint 2025-re az emberiség 66 százalékának nem lesz elegendő ivóvize.

Forrás: Heti Válasz (Facsinay Kinga engedélyével!)

Ha kérdése van hívjon!

Róth Gábor

Róth Gábor

Tel:+36-30-9421733

Hívását hétköznapokon 9-17-ig várom.

Email: info@vizszamla.hu

Megbizhatobolt.hu - Webáruház értékelő és véleményező rendszer.

Mit üzentek vásárlóink?

Panellakásban négyen lakunk és különbség van a vízfelhasználás terén közöttünk. Éppen ezért gondoltam a vízszámlám megkurtítására ezen alkatrészek beszerzését! Óriási a különbség a fogyasztás terén, miközben a vízsugáron szinte semmit sem venni észre, sőt még a zuhanyrózsa is megfelelően működik ezen kevés vízzel. Nagyon korrekt az eladó és jó minőségű a küldött áru. A beszerelés pedig gyerekjáték, szinte öt perc. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Köszönöm

Nagy Gábor, Kazincbarcika

Ugyan még rövid ideje használom, de a próba meggyőzött a hasznosságáról. Valóban, majdnem fele vizet használok, ahol az adagoló felszerelésre került.

Gál Attiláné , Budapest

Én a videó megnézése után döntöttem úgy,hogy kipróbálom és én is végeztem méréseket és hasonlókat mértem mint a bemutató videón.A következő vízszámlánál már remélem látok változást a fogyasztásban.

Olasz Béla, Érd

Ajánlom mindenkinek!

Kovács György, Nyíregyháza

Bátran ajánlom mindenkinek! Ne habozzanak! Megéri!

Szabó Zoltán, Csákvár

Garanciával kipróbálható.Intelligens döntést csak a gyakorlati tapasztalat után lehet megfogalmazni!Próbálja ki!

Tóth László, Kiskőrös

Az az igazság, hogy még csak február 2-tól van felszerelve és így nem tudok számokról beszélni, de egy kis érdekesség: Felszerelés előtt és utána is mértem stopperrel, hogy mennyi idő kell egy 3 literes edény megtelítéséhez. Az eredmény a következő: Konyhai csap előtte 23 mp, utána 50 mp , fürdő kézmosó előtte 18 mp, utána 44 mp , zuhany előtte 9 mp, utána 28 mp.

Tehát mivel ennyivel kevesebb víz fogy el feleslegesen, ezért logikusnak tartom, hogy kevesebbet is fogok fizetni. Mivel 90 napos visszafizetési garancia van a készletekhez, ezért nem érdemes sokat gondolkodni rajta.

Bíró Szabolcs, Pápa

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.Weboldalunk illetve webáruházunk sütiket használ.A weboldal használat során az Üzemeltető kisméretű, a felhasználóval közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatokat is tartalmazó adatfájlokat (cookie) telepít a felhasználó számítógépére adatfeljegyzés, a felhasználó azonosítása, a felhasználó további látogatásainak megkönnyítése érdekében.Az adatfájlok használata során az Üzemeltetőhöz került adatokat az Üzemeltető nem kapcsolja az adott felhasználó azonosító adataihoz. Az ún. session cookie-k a cookie-kben beállított határidő végével automatikusan törlődnek.Az Üzemeltetőnek nem szükséges a felhasználó hozzájárulása az alábbi cookie-k használat során:A jelszóval védett munkamenethez használt cookie; A bevásárlókosárhoz használt cookie; Biztonsági cookie-k.A felhasználó a böngészőjében beállíthatja, hogy értesítést kapjon arról, ha az Üzemeltető cookie-t kíván elhelyezni a számítógépén, illetve a cookie-k küldését bármikor megtilthatja. Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a cookie-k el nem fogadásával bizonyos oldalak vagy funkciók nem működnek megfelelően, valamint lehetséges, hogy a felhasználó nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez.A felhasználónak lehetőségük van a cookie-kat törölni böngészőjükben az Eszközök/Beállítások menüben, általában az Adatvédelem menüpont beállításai alatt.

Bezárás